A jövő évtől módosul a Pp., a cél a pereskedés megkönnyítése

2020. november 16.
343
A jövő évtől módosul a Pp., a cél a pereskedés megkönnyítése

A jövő évtől módosul a Pp., a cél a pereskedés megkönnyítése

A 2018. január 1-től hatályos új polgári perrendtartás (Pp.) rendelkezéseit, amely a professzionális pervitel és a perhatékonyság jegyében szigorúbb szabályokat vezetett be, a jogalkotó enyhíteni kívánja, megkönnyítve ezáltal a peresskedést.  Ennek hátterében az állhat, hogy a Pp. hatálybalépése óta számottevően csökkent a peres ügyeknek a száma.

A Pp. módosítás jelenleg még csak tervezet, azt az Országgyűlés nem fogadta el. A tervezet alapján azonabn megállapítható, hogy a Pp. első átfogó módosítása során figyelembe vették a törvény hatálybalépése óta eltelt közel három éves időszak gyakorlati tapasztalatait, és azok alapján törekednek egyszerűsíteni az eljárási szabályokat.

Perindítás megkönnyítése

A Pp. hatálybalépését követően a keresetlevelek visszautasításának a száma látványosan megnőtt. Az egyik leggyakoribb visszautasítási ok a keresetlevél törvényben meghatározott valamely tartalmi elemének a hiánya volt (Pp. 176. § (1) bek. j) pont). Ilyen volt például a jogi képviselő telefonszámának vagy email címének a hiánya vagy a felek azonosító adatainak a hiányos megjelölése.

A módosítás csökkenti - igaz nem számottevően - a keresetlevél adminisztratív tartalmi elemeit, így például a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat a keresetlevélben már csak abban az esetben kell majd feltüntetni, ha azok közhiteles nyilvántartásból nem elérhetőek. De ezzel kapcsolatban talán az egyik legfontosabb módosítás az, hogy a jövőben a keresetlevél tartalmi vagy alaki hiányosságai miatt nem lehet majd visszautasítani a keresetlevelet, hanem hiánypótlásra kell majd felhívni a felet, függetlenül attól, hogy jogi képviselővel jár el vagy sem. Ráadásul a bíróság köteles lesz teljeskörűen megjelölni a hiányokat, így olyan hiányosságokért, amelyet a bíróság nem jelölt meg nem lehet majd a keresetlevelet visszautasítani.

Tények és jogi érvelés változtatása nem minősül majd kereset-, illetve ellenkérelem-változtatásnak

Jelenleg a keresetlevélben vagy érdemi ellenkérelemben előadott tényeknek illetve jogi érvelésnek a módosítása keresetváltoztatásnak illetve érdemi ellenkérelem változtatásnak minősül, így lehetőség szerint minden fontos tényt és érvelést elő kell adni. Utólagos előadásuk a perjogi akadályokon túlmenően, akár pénzbírságot is eredményezhetett. A módosítás értelmében a jövőben a korábban előadott tényállításokhoz képest új tények előadása illetve a jogi érvelés módosítása már nem minősül kereset-, illetve ellenkérelem-változtatásnak.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a perfelvételi szakban megtett tényállításoktól eltérő vagy új tényállításra az érdemi szakban csak kivételes esetben kerülhet sor, azaz a tényállításokat alapvetően a perfelvételi szakban lehet majd módosítani.

Ez a módosítás megszünteti az erre vonatkozóan kialakult eltérő jogértelmezéseket, amely mindenképpen pozitívum, ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a perek elhúzódását fogja majd eredményezni. 

Módosul az érdemi ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő az FMH-ból perré alakult eljárásokban

Érdemes lesz majd odafigyelni a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárások során az érdemi ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőre, mivel az az általános 45 napos határidőről 30 napra csökken. Más esetekben nem módosul az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő.

Egyéb az eljárást egyszerűsítő és adminisztratív terhet csökkentő módosítás

Álláspontom szerint a hatékonyságot szolgálja az a módosítás, amelynek köszönhetően több perfelvételi irat egy beadványban is előterjeszthető lesz majd, így megszűnnek majd a felesleges ismétlések.

A Pp. módosítása megszünteti a jogi képviselővel eljáró peres felek számára a perköltség felszámítása során a költségjegyzék-nyomtatványnak a kötelező használatát. Azon túlmenően, hogy ezáltal csökken a jogi képviselőkre háruló adminisztrációs teher, megszűnnek azok az esetek is, amikor a bíróság, azért nem vette/vehette figyelembe a peres félnek a perköltség igényét, mivel azt a jogi képviselő a tárgyaláson szóban vagy a beadványában jelentette be. Ez a módosítás álláspontom szerint a gyakorlati igényekhez igazodik.

Ahogyan arra fent is utaltam a Pp. módosítás jelenleg még csak tervezet, így kérdés, hogy az végül milyen tartalommal kerül majd elfogadásra.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!