Egyszerűsödik az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése

2020. december 26.
768
Egyszerűsödik az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése

Egyszerűsödik az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése

2021. január 1-vel hatályba lép az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését szabályozó törvény, amelynek köszönhetően a közös tulajdon egyszerűbben és gyorsabban megszüntethető lesz majd a jövőben. A szabályozás mögött húzódó jogalkotói célkitűzés az átlátható, versenyképes földtulajdoni struktúra és a jól hasznosítható birtoktestek kialakítása. 

A magyar föld struktúra egyik sajátossága, hogy nagy számban vannak osztatlan közös tulajdonban álló földek. Az osztatlan közös tulajdon pedig közismerten számos nehézséget jelent a tulajdonostársak számára, így annak megszüntetését egyszerűsítő szabályok mindenképpen üdvözlendőek. A 2021. január 1-vel hatályba lépő új törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény új megszüntetési módok bevezetésével kívánja elősegíteni az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, melyek röviden ismertetésre kerülnek a jelen cikkben.

Törvény hatálya
A törvény a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokra terjed ki, amely alól kivételt képeznek azok a földek, amelyek más alrészletet is tartalmaznak – ide nem értve a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészleteket -, a tanyaként nyilvántartásba vett ingatlanok, valamint azok a zártkerti ingatlanok, amelyek a tényleges használat alapján nem minősülnek mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek.

Megszüntetési módok
A törvény az alábbi módokon biztosítja a földeken fennálló közös tulajdon megszüntetését:
a)    az ingatlan megosztásával;
b)    az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján;
c)    az ingatlan kisajátításával.

 

a)    Közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával
Az eljárás az erre irányuló kérelem ingatlanügyi-hatósághoz történő benyújtásával indul meg, melyet bármelyik tulajdonostárs kezdeményezhet. Amennyiben a kérelem megfelel a törvény előírásainak, úgy az ingatlan tulajdoni lapjára a megosztása ténye feljegyzésre kerül és ezzel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság hozzáférést ad az ún. osztóprogramhoz (amelyen keresztül az ingatlan megosztható), továbbá közzéteszi egy hirdetményt a megosztásról. Ezt követően a megszüntetési eljárásról az eljárást megindító tulajdonostársnak írásban, igazolható módon értesítenie kell valamennyi tulajdonostársat és bejegyzett használóját. 

A tulajdonostársaknak az ingatlan megosztására vonatkozóan ügyvéd által ellenjegyzett egyezséget kell kötniük, amelynek az érvényességi feltétele, hogy ahhoz a tulajdonostársak tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többsége hozzájáruljon. Fontos kihangsúlyozni, hogy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni azon tulajdonostársak részéről is, akiknek az eljárás megindításáról szóló értesítést, azért nem kellett megküldeni, mivel személyük bizonytalan vagy lakcímük, tartózkodási helyük, székhelyük ismeretlen, továbbá akiknek az eljárás megindításáról szóló értésítés közlése, azért hiúsul meg, mivel az „nem kereste”, „elköltözött” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza. Következésképpen az olyan tulajdonostársak, akik korábban a passzív magatartásukkal meghiúsították a közös tulajdon megszüntetését, a jövőben már nem fogják tudni azt akadályozni ilyen módon.

Az egyezség hatálya valamennyi tulajdonostársa ki fog terjedni. Az egyezség alapján kialakítandó ingatlanokra vonatkozóan a törvény számos előírást tartalmaz, amelyre figyelemmel kell lenni. Ilyen például, hogy főszabály szerint közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki; a kialakítandó ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre; az egyes művelési ágak szerint pedig meghatározásra kerül egy területi minimum is, amely alatt nem alakítható ki ingatlan. 

A törvényben meghatározott egyes területi minimumok, amely alatt nem alakítható ingatlan az alábbi: 
•    szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetében: 3000 m2;
•    szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetében: 10.000 m2;
•    zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében: 1500 m2.

Ha valamelyik ingatlan nem éri el a területi minimumot, úgy az annak a tulajdonostársnak a tulajdonába kerül, aki azt meg akarja szerezni (bekebelezés). Ha egyik tulajdonostárs sem akarja bekebelezni a területi minimumot el nem érő ingatlant, úgy azt végső soron az eljárást megindító tulajdonostársnak kell bekebeleznie.

Az eljárás egyik nagy újdonsága, hogy az ilyen módon megszüntetésre kerülő közös tulajdonhoz nem lesz szükség záradékolt vázrajzra, mivel az ingatlan megosztása az ún. osztóprogramon keresztül történik majd, ahol a tulajdonostársak maguk készíthetik el a megállapodásuk szerinti térképvázlatot és területkimutatást. 

Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a megosztás tényének feljegyzésétől számított 90 nap, amely alatt szükséges benyújtani a megosztás átvezetése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz.
 

b)    Közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
Erre a megszüntetési módra abban az esetben van lehetőség, amennyiben a megosztani kívánt ingatlanból nem alakítható ki két, a területi minimumot elérő ingatlan. 

Az eljárást bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. A törvény szabályozza azt az esetet is, ha több tulajdonostárs is be szeretné kebelezni a tulajdonostársak tulajdoni hányadát, amely esetben az ingatlant:
•    a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs; 
•    több azonos mértékű használat esetén a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs; 
•    a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs
kebelezheti be. 

A többi tulajdonostárs tulajdoni hányadért fizetendő ellenérték főszabály szerint az értékbecslési ajánlatban meghatározott érték. 

c)    Közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátításával 
Az ilyen módon történő közös tulajdon megszüntetést is bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a Nemzeti Földügyi Központnál. 

Ennek feltétele, hogy  az osztatlan közös tulajdonnak megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor és az ingatlan tulajdonosainak száma a 100 főt meghaladja vagy a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának értéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

(Címlapkép: Pixabay)

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Amennyiben tovább használod weboldalunkat, úgy elfogadod a cookie-kat. A részletekért kattints ide!