Ingatlanokon fennálló elővásárlási jog
Az ingatlan adásvételi ügyletek esetében minden esetben vizsgálandó az, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlant terheli-e elővásárlási jog. Amennyiben igen, úgy az elővásárlási jog jogosultját a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon fel is kell hívni a jogának gyakorlására. Ennek elmaradása vagy a nem megfelelő módon történő felhívás súlyos jogi következményeket von maga után.
Mire is jogosít fel minket az elővásárlási jog? Az elővásárlási jog alapján annak jogosultja az ingatlan tulajdonosához intézett egyoldalú jognyilatkozatával megszerezheti az elővásárlási jog tárgyának a tulajdonjogát azokkal a feltételekkel, amelyekkel annak tulajdonosa azt el kívánja adni harmadik személy részére. Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon, illetve megállapodáson, azonban a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapuló elővásárlási jogot. Így amennyiben egy ingatlant többféle elővásárlási jog is terhel, abban az esetben a jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának lesz elsőbbsége a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjával szemben.
Jogszabályon és megállapodáson alapuló elővásárlási jog
A jogszabályon alapuló elővásárlási jog – szemben a megállapodáson alapuló elővásárlási joggal - dologi hatályához nem szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, hiszen az a jogalkotói akarat folytán mindenkivel szemben érvényesül. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn például közös tulajdonú ingatlanokon, osztott földtulajdonon, illetve műemléki ingatlanokon.
A jogszabály rendelkezése mellett az elővásárlási jog alapulhat a felek erre irányuló megállapodásán is, melyet írásbeli formában kell megkötni. Annak érdekében, hogy az így létrejött elővásárlási jog mindenkivel szemben hatályossá váljon, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzeni azt, a bejegyzést követően harmadik személyek már nem hivatkozhatnak arra, hogy annak fennálltáról nem volt tudomásuk. A megállapodáson alapuló elővásárlási jog időtartama tekintetében a Ptk. nem tartalmaz előírást, így az a felek szabad megállapodásának tárgya; az határozatlan és határozott időre is alapítható.
Elővásárlási jog alkalmazhatósága
Fontos rögzíteni azt, hogy az elővásárlási jog, mint az adásvétel különös neme kizárólag az adásvétel útján történő tulajdonjog átruházása esetében merülhet fel, más jogügyletekkel történő tulajdonjog átruházás során, így például csereszerződés, ajándékozási szerződés, vagy apportálás esetében nem. Ennek alapvető oka az, hogy ezen jogügyletek nem tekinthetőek adásvételnek, hiszen ezeknél a jogügyleteknél a tulajdonjog ellenértékeként nem vételár, hanem valamilyen más ellenérték kerül átadásra.
Elővásárlási jog gyakorlásának feltételei és annak gyakorlása
Az elővásárlási jog gyakorlásának a feltételei a jogszabályon, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog tekintetben megegyeznek, azonos jogosultságok illetik meg a megállapodáson alapuló és jogszabályon alapuló elővásárlási jogosultakat.
Az elővásárlással terhelt ingatlan tulajdonosa által elfogadott ajánlat közlése
Az ingatlan tulajdonosa az ajánlatot még az elfogadás előtt köteles írásban, teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívás esetében a formai és tartalmi követelmények mellett az ajánlati kötöttség idejének a megfelelő meghatározására is oda kell figyelnünk.
Az elővásárlási jog jogosultjainak a felhívása alól a vonatkozó jogszabályok egy kivételt fogalmaznak meg. Az ingatlan tulajdonos abban az esetben nem köteles felhívni az elővásárlásra jogosultakat a tulajdonos, ha a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Annak megítélése, hogy fennállnak-e ezek a körülmények és az ingatlan eladója mentesül-e a felhívás alól mindig egyedileg, az eset összes körülményének a mérlegelésével dönthető el. Figyelemmel kell lenni például az értékesített dolog vételárához képest magas közlési költségekre vagy a tulajdonosok tartózkodási helyére, a tartózkodási hely felkutatása miatti költségekre és a számottevő időveszteségre is. Ennek eldöntésében iránymutatásul szolgálhat a Kúriának ebben a tárgykörben meghozott legújabb döntése, amelyben a Kúria azt állapította meg, hogy önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. Nagyszámú tulajdonostárs esetén az adott helyzetben általában elvárhatónak az minősül, ha az ismert belföldi lakcímmel rendelkező tulajdonostársaknak tértivevényes levélben vagy más igazolható módon történik a közlés, feltéve, hogy az az egyébként is felmerülő tranzakciós költségeket jelentősen meghaladva, annak költsége nem számottevően aránytalan az érintett ingatlan vételárához képest (rendkívüli nehézség). Más esetekben pedig az várható el, hogy az eladó valamilyen, a körülményekhez képest lehetséges - amennyiben van ilyen - rendkívüli nehézséget nem jelentő, számottevő késedelmet nem okozó lépést tesz annak érdekében, hogy az elővásárlásra jogosultnak legyen potenciális esélye az ajánlatot megismerni (BH 2021.5.147).
Elővásárlási jog gyakorlása: az ajánlat elfogadása
A felhívás megtételére vonatkozó rendelkezéseken kívül azt is szükséges megvizsgálni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az elővásárlási jog jogosultjának az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozatának. Ha ugyanis a jogosult joggyakorlásra vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az súlyos jogi következményt von maga után. Ez a jogi álláspont olvasható ki a Kúria 1/2021. KPJE jogegységi határozatából is, amelyben rögzítésre került, hogy amennyiben azelővásárlási jog jogosultjának a nyilatkozata akármilyen okból kifolyólag nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, abban az esetben a vevő és nem az elővásárlásra jogosult jogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
A formai követelmény az elfogadó nyilatkozat esetében – a felhívással megegyezően – az írásbeli alak. Következésképpen, ha a jogosult szóban közli a tulajdonossal, hogy elfogadja az ajánlatot és élni kíván az elővásárlási jogával, úgy az érvénytelennek fog minősülni. A formai és tartami elvárásoknak való megfelelés mellett ahhoz, hogy az elfogadó nyilatkozat joghatást váltson ki, úgy annak az ajánlati kötöttség határidején belül meg is kell megérkeznie a tulajdonoshoz. Az irányadó bírói gyakorlat szerint az ajánlati kötöttségre vonatkozó határidővel összefüggésben, hogy az anyagi jogi jellegű határidő, következésképpen az ajánlatban megjelölt határidő utolsó napján az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkoznak meg is kell érkeznie. A határidőn túli nyilatkozat elkésettnek minősül.
Az ingatlanon fennálló elővásárlási jog megsértésének a jogkövetkezményei
Az elővásárlási jog megsértésével kötött adásvételi szerződésnek a jogkövetkezménye a relatív hatálytalanság, azaz az elővásárlási jog megsértésével megkötött szerződés létrejön érvényesen, az csupán az elővásárlási jog jogosultjával szemben minősül majd hatálytalannak, az elővásárlási jog jogosultján kívüli harmadik személyekkel szemben az hatályos lesz.
Az elővásárlási jogosult, akinek a joga megsértésre került a hatálytalanságból eredő igényeket a szerződéskötéstől való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított hároméves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti. Az elővásárlási jog jogosultjának az igényérvényesítéssel egyidejűleg elfogadó nyilatkozatot is tennie kell és egyúttal igazolnia kell a teljesítőképességét.
Ahogyan az fent is kifejtésre került, fontos, hogy az ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő átruházása során tisztábban legyünk azzal, hogy az adott ingatlant terheli-e elővásárlási jog vagy sem. Ha ugyanis nem kerül azonosításra a jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultja és ebből fakadóan nem kerül felhívásra sem, vagy nem szabályosan kerül felhívásra, úgy a jogügyletet utólag az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogának megsértésére hivatkozással megtámadhatja. Ezt elkerülendő szükséges a jogosultat előzetesen megfelelő módon azonosítani, amelyhez elengedhetetlen az ingatlanokra vonatkozó jogszabályoknak a megfelelő ismerete.
(Címlapkép: Pixabay)